TURISZTIKAI AJÁNLAT

A Községháza épülete és Eufemija Jović bárónő Alapítványa

A központi teret a Községháza épülete díszíti, amely a tér nyugati részén található. Az épület és Eufemija Jović bárónő Alapítványának homlokzata egyértelmű szabályozási vonalat képez, ezzel világosan meghatározva a tér határait. Mindkét épület az 1881-től a XX. század elejéig tartó időszakban épült.
A Községháza épületét 1881-ben városházának tervezte meg a budapesti Makai Endre. Az építész a hódmezővásárhelyi Klein Sámuel volt. Az létesítmény 1884-ben készült el.

A Községháza épülete a térnek, de Óbecse városának is jelentős funkcionális, program-, városi és építészeti motívuma.
Az, hogy védelem alatt áll, sok szempontból hozzájárul értékéhez. Eufemija Jović bárónő Alapítványának épületét a Községháza mellett emelték, így a két épület egyedi utcai homlokzatot alkot, ezzel meghatározva a tér határait az északnyugati oldalon. Az L alakú Alapítvány épülete a Fő utcán tovább húzódik.

A Községháza épülete és Eufemija Jović bárónő Alapítványa
Eufemija Jović bárónő Alapítványa

Fantast kastélyszálló

Egyes európai földbirtokosok példájára Bogdan Dunđerski (1862-1943) megépítette kastélyát.
Az építkezés 1919-ben kezdődött és 1923-ban fejeződött be.

A kastély különböző stílusok ötvözetét képezi. Mellette található egy szabadtéri medence, amely a II. világháborúig használatban volt. A kastélyt, melyet gyönyörű park vesz körül, a nyolcvanas években alakították át Fantast szállodává. Dunđerskinak tekintélyes ménese volt, legismertebb közülük a Fantast nevet viselő telivér, amelyről a kastélyszálló a nevét kapta. Óbecsétől 12 km-re található.

Fantast kastélyszálló
Fantast kastélyszálló
TURISZTIKAI AJÁNLAT

A Dunđerski család

A Dunđerski család Hercegovinából, Višnjica faluból költözött Vajdaságba a XVII. század végén. A Rákóczi-szabadságharc után a család Szabadkáról Szenttamásra költözött a XVIII. század első évtizedében.
Ebből a családból Gedeon Geca Dunđerski volt az első ismert személy, aki a vállalkozói szelleméről és üzleti ismereteiről volt híres.
Több száz hektár termékeny szenttamási földet örökölt apjától, Avramtól, majd a XIX. század közepén Gedeon 2000 hektáron elterülő kamendini földet vásárolt a Gorjup családtól. Ezt megelőzően Kulpint, a Stratimirović-ék egykori tulajdonát vette meg a Semze családtól. Ezek az első birtokok képezték Dunđerskiék gazdasági jólétének alapját; egyúttal az amerikai (gazda) típusú ingatlanok létrehozásának kezdetét jelentik Vajdaságban.

A Dunđerski család megerősödése 1876 óta még hangsúlyosabb, amikor Gedeon szétosztotta földjeit fiainak: Aleksandar, Bogdan Dunđerski apja, a szenttamási földet kapta meg, míg fiatalabbik fiának, Lazarnak Kamendint és Kölpényt ajándékozta oda.
Laza jelentősen kibővítette birtokát. Voltak birtokai Dunacsében, Törökbecsén, Istvánvölgyön. A külföldi utazások során megszerzett tőkét és tudást felhasználva intenzív mezőgazdasági termelésbe kezdett. Új növénykultúrákat vezet be, gépesítést és műtrágyát használ. Két sörfőzdéje volt; az egyik Dunacsében, a másik Nagybecskereken, ahol szőnyeggyárral is rendelkezett. 1917-ben halt meg. A Szent György családi sírba temették Szenttamáson. Halála után a vagyonát elosztották testvérei, Đoka és Gedeon, valamint két lánytestvérük között.
Đoka Dunđerski (1873-1950) tovább fejleszti a mezőgazdasági termelést, új élelmiszergyárakat nyit, valamint rendelkezik egy nagy lovardával is.

bővebben ›

Gedeon Dunđerski (1875-1939) jogi tanulmányait Budapesten fejezte, ahol 21 évesen doktorált. Tanulmányai után utazgatott, valamint Németországban, Franciaországban és Oroszországban vett részt szakképzéseken. Tagja volt Bácska megye igazgatóbizottságának, majd 1910 és 1918 között a Pesti országgyűlési képviselője. 1910 és 1920 között a Matica Srpska elnöke volt. Újvidéken megalapította az Ikarus gyárat, amelyet később Zemunba helyeztek át. A rakovicai repülőgép-motorgyár egyik alapítója. A Jugoszláv Királyság és a Francia Köztársaság Becsületrendjének kitüntetését is megkapta. Budapesten halt meg 1939- ben.

Bogdan Dunđerski (1862-1943) a bécsi Mezőgazdasági Iskolában végezte tanulmányait, ahol a német nyelvet is elsajátította. Apjától, Aleksandartól megörökölte a mintegy 2600 hektárnyi szenttamási és óbecsei földet. Több, mint 1400 lova volt a ménesben. Az 1918-as agrárreformmal a földjei nagy részét elvették tőle, de ez sem veszélyeztette vagyonát. 1919- ben néhány európai földbirtokos példáját követve megkezdte a kastély (a mai Fantast szálló), 1923-ban pedig a neobizánci stílusú kápolna építését, a zemuni Kraus építész tervei alapján. Az 1924-ben készült ikonosztázt Bogdan barátja, Uroš Predić festette. Az ikonosztázon két személy alakja rajzolódik ki – Bogdan Dunđerski két szerelme; Marica – egy magyar nő, aki Óbecsén élt, és Mara asszony, aki fiatal és gyönyörű, ugyanakkor szigorú is volt, és akire Bogdan a gazdaság vezetését bízta. Bogdan 1943. november 1-jén hunyt el 81 éves korában. A birtokán lévő kápolnában temették el.

A háború után a birtokot elhanyagolták, majd az óbecsei Szövetkezeté lett, amely később PIK-Bečej-jé nőtte ki magát. Az istálló tenyészlovait 1945-ben eladták az olasz vágóhidaknak. A PIK Bečej erőfeszítéseinek köszönhetően 1970-ben újjáéledt a ménesbirtok, amikor felvásároltak néhány lovat Magyarországról, majd Angliából. A szállodát 1983-ban nyitották meg. A Fantast nevet a híres versenylóról nevezték el, amely Leon Kojen belgrádi ügyvéd tulajdonában volt. Fantast Jugoszláviában elsőként nyerte el a hármas koronát, 1932-ben. 1956-ban pusztult el és Bogdan Dundjerski birtokán temették el.

Ló istálló
Ló istálló
Dunđerski
Bogdan Dunđerski

Ortodox templom

Az ortodox templom, melyet Szent György tiszteletére szenteltek, a késői klasszicizmus stílusában épült, míg a három torony a Szentháromság szimbólumaként a barokk stílust képviseli.
A templom építését 1851-ben kezdték meg. A fő mester Andrija Šmaus volt, segítője pedig az óbecsei Mita Somborski. A templom 1858 szeptemberében készült el.

A Szent György-templom ikonosztázát 63 ikon díszíti, melyek barokk stílusban készültek. Kistner bécsi mester 1868-ban fejezte be. Az ikonosztáz aranyozását Jarai bécsi művész végezte. Magukat az ikonokat Uroš Predić, neves óbecsei művész festette meg 1889 és 1893 között. Érdekes megjegyezni, hogy a festő az ikonosztáz elhelyezése előtt szervezett egy kiállítást, és ez volt az első tárlat Óbecsén. Az ikonokat maga a művész restaurálta az 1930 és 1931 közötti időszakban.
A templomot 1972-ben ismét felújították, akkor a toronyszerkezet egy részét is kicserélték.

Ortodox templom

Római katolikus templom

A Nagyboldogasszony nevét viselő római katolikus templom Óbecse központi terén található. A plébániatemplom 1830-ban épült, és ez a város legrégebbi temploma. Eredetileg korai klasszicista stílusban készült, majd az idő múlásával különböző építészeti stílusok keveréke figyelhető meg rajta. A legnagyobb munkálatokat 1923-ban végezték, amikor módosítottak a templomtornyon, ezzel jelentősen megnövelve a magasságát. A Nagyboldogasszony templom belseje barokk stílusban épült, gazdag díszítéssel ékesítve. Amivel még a templom büszkélkedhet, azok Than Mór festményei.

Római katolikus templom

Than fivérek – Than Károly és Mór

A Than fivérek háza ma az ő nevüket viselő utcában található, ahol valamikor Than Károly és Mór szülői háza volt. A szerb kormány a közelmúltban kulturális emlékművé nyilvánította a Than Emlékházat.

A Than család az Osztrák-Magyar Birodalom belsejéből érkezett Óbecsére 1826-ban. A családfő, Than János kerületi főtiszt jegyző volt abban a körzetben, amelynek közelében eredetileg éltek, míg az édesanya, Schrott Setényi Ottilia háziasszony volt. Összesen tíz gyermekük született, közülük Mór a második, Károly pedig az ötödik gyermek.

Than Mór Óbecsén született 1828-ban, itt végezte el az általános iskolát is. Az iskola, amely a mai áruház helyén állt, látható régi képeslapokon. Az általános iskola befejezése után Magyarországra, Kalocsára ment, ahol sikeresen befejezte a középiskolát. Aztán Pest felé veszi útját, ahol jogot tanult, azonban már akkor feltűnt a festészet iránti hajlama.

bővebben ›

A jogi tanulmányok mellett festeni kezdett, első tanára Barabás Miklós mester volt. Miután felismerte művészi hajlamait, úgy döntött, hogy Bécsbe megy, ahol teljes egészében a festészetnek szentelte magát. Tanára Bécsben a híres Reichl Nukpelniesel volt, akinek hatására a bécsi festőiskola mellett döntött, és akadémikus festőként tevékenykedett élete végéig. Főként történelmi és vallási festményeiről, illetve a portrékról volt ismert. Egy ideig a pesti Nemzeti Múzeum Festménytárának igazgatója volt. Festőként és örök utazóként gyakran változtatta lakhelyét. Egészségügyi állapota miatt 1897-ben feleségével, Caroline Paganinivel és Irma lányával Olaszországba ment. Triesztben hunyt el 1899. március 11-én, 71 évesen.
A Vajdaság területén található megőrzött műveinek egy része: az óbecsei Nagyboldogasszony római katolikus templomban található Mária mennybemenetele és Szent János a kis Jézussal a karján; a felsővárosi katolikus templomban Szent Antal Krisztussal és a Szűzanya mennybemenetele; a temető kápolnában a Végítélet és Szent Mihály Arkangyal; a szenttamási templomban a Szent Tamás és minden szentek; Kishegyesen a Szent József Krisztussal; a szabadkai Városi Múzeumban Mária Terézia portréja; a Vajdasági Múzeumban az Ismeretlen magyar mágnás; a zombori Városi Múzeumban Ilona királynő portréja. Legnagyobb portréja a Matica Srpska Galériában található Tököli Száva portréja. Szintén ismert festménye Krisztus az olajfák hegyén, melynek az eredeti példánya Pesten van kiállítva. Than Mór Fatamorgana című művével hívta fel magára a világ figyelmét az 1867-es világkiállításon.

Than Károly 1834-ben született. Idősebb testvéréhez hasonlóan Óbecsén végezte el az általános iskolát, majd gyógyszerésznek tanult. Vegyészeti tanulmányait Niedelbergben végezte. 1862-től a budapesti egyetem professzora. Ezekben az években teljesen a tudománynak szentelte magát, korának híres vegyésze lett és számos jelentős tudományos felfedezést köszönhet neki az utókor. Az ásványvizek egyik kémiai összetétele az ő nevét viseli. Tudományos körökben elismert, az MTA alapítója és elnöke, a Magyar Chémiai folyóirat alapítója és kezdeményezője, a Pesti Egyetem első Kémiai Intézetének megalapítója. Óbecse község díszpolgára, a Városi Gyógyszertárat róla nevezték el. Élete során többször díjazták kémiai tudományos munkásságáért. 1908-ban hunyt el Pesten.

Than fivérek – Than Károly és Mór
Than fivérek – Than Károly és Mór
Spomen kuća braće Tan

Sárga víz – a város szimbóluma

Óbecse egyik védjegye a sárga víz, mely a nátrium-hidro-karbonáttartalmú hipotermikus víz kategóriájába tartozik. A központi téren, avagy a nép körében ismert nevén – Pogácsán található ártézi kút a legrégebbi ilyen jellegű kút Óbecsén. 1904-ben épült, egy ismert magyar kútfúró, Sós Károly által. Az ezt követően időszakban Sós több helyen is fúrt kutat Óbecsén, az egyik a saját birtokán, ezzel megalapozva az óbecsei Jódfürdőt. A sárga vizes kutak a város egyik legnagyobb szimbólumát képezik és turisztikai attrakciónak számítanak, hiszen a legenda szerint aki egyszer iszik a sárga vízből, örökre Óbecsén marad.

Sárga víz – a város szimbóluma

I. Péter szerb király

A Petar Karađorđević szerb királynak szentelt emlékművet 1924-ben állították fel Óbecsén. Ez egy volt az első emlékművek közül, melyet ennek a királynak a tiszteletére készítettek az I. világháború után. Fehér márványból készült és Milan Nedeljković pancsovai szobrászművész alkotása. A szerb hadsereg győzelmének szimbóluma emelvényen helyezkedik el, az uralkodó kezében pedig kard található. Az emlékmű a II. világháborúban a magyar megszállás idején súlyosan megrongálódott, így 1991-ben egy újat emeltek, melynek restaurálására 2018-ban került sor. Az óbecsei emlékmű azért különleges, mert I. Péter szerb királyt álló helyzetben ábrázolja, ugyanis a legtöbb műalkotáson lovasként mutatják be.

I. Péter szerb király

ZSILIP

A Nagy Bácskai csatorna Óbecsén keresztül folyik és a lassú folyású Tiszába ömlik Óbecsétől délre. A csatorna és a Tisza összekapcsolását a hajózsilip koronázza meg, melyet a helyiek Slajznak (Zsilipnek) neveznek. A hajózsilip konstrukciója Eiffel műhelyből származik. Az építkezés 1900-ban fejeződött be Heinz Albert osztrák-magyar hadmérnök tervei alapján. Az elektromos meghajtás és vízerőmű miatt ezt a gátat annak idején az egyik legkorszerűbbnek tartották. Napjainkban a Szerb Köztársaság számára kiemelkedő jelentőségű kulturális emlékműnek lett nyilvánítva, és a Fantast kastélyszállóval együtt Óbecse község turisztikai kínálatának gyöngyszemét képviseli.

slajz
slajz

Tisza folyó

Óbecse a Tisza folyó jobb partján fekszik, ahol a pannon szépség legnagyobb íve vonul. A Tisza közép-európai folyó, a Duna leghosszabb mellékfolyója. Ukrajnában, Kárpátalján fakad.
Átfolyik Ukrajnán, Románián, Szlovákián, Magyarországon és Szerbián, összesen 965 km hosszan. Szerbiában Zalánkemén (Stari Slankamen) közelében ömlik a Dunába. A Tisza gazdag cyprinid halfajokban, mint például: ponty, keszeg, fehér hal, valamint őshonos fajokban, mint például: fehér busa, amur, ezüstkárász.
A legjelentősebb ragadozók a harcsa, a csuka és a sügér.

A síkságot finoman átszelő Tisza folyó a béke és a nyugalom oázisa, számos étteremmel a közelében.
Itt kipróbálhatja az ízletes halkülönlegességeket, hiszen a Tisza mindig is halban gazdag folyónak számított.
A folyó gazdagságához hozzájárul a Tiszavirág, amely miután három évet lárvaként töltött a folyó fenekén, minden év júniusában megjelenik a felszínen.
A Tiszavirág csak a Tiszán születik és pusztul el. Olyan rövid ideig él, hogy ez a szokatlan természeti jelenség csak néha látható.

A látogatók ezt a jelenséget Szerbia mellett csak a kínai Jangce folyón tapasztalhatják meg.
A Tisza olyan folyó, amelytől egykor az emberek féltek, ugyanakkor szerették és tisztelték.
Valóban ilyennek nevezhető, a szeretet és a tisztelet értékét képviseli. A folyó és környezete gyönyörű hangulatot teremt.
A folyók szerelmesei mindig visszatérnek a Tiszára, és akárhányszor elhagyják, felejthetetlen emlékekkel távoznak.

Tisza folyó
Turistička ponuda - podnaslov reka Tisa - druga foto

Holt Tisza természeti park

A Gyöngysziget közelében található Holt Tisza természeti park védett terület (fenntartott ökoszisztémák területe) Óbecse, Törökbecse és Zsablya községen belül. Területe 391,7 hektár, Vajdaságban ez a leghosszabb holtága a Tiszának, összesen 23.706 méter hosszú. A park a vízi, mocsári, és réti élőhelyek megőrzött kincse, amelyek fontosak a nemzeti és nemzetközi szintű védelem szempontjából. A legjelentősebb növény a területen a tavirózsa, melyet Szerbia növényritkaságai közé sorolnak.

Holt Tisza természeti park
Turistička ponuda - Holt Tisza természeti park

Erdőtelepítők parkja

1969 őszén az Erdőtelepítők mozgalmának kezdeményezésére az óbecsei Erdőtelepítők parkjába elültették az első facsemetéket – fekete fenyőt (30.000 drb), lucfenyőt (28.000 drb) és vörösfenyőt (2.000 drb). Az 1970-es évek végére 120.000 facsemete volt a parkban, 65 különböző tűlevelű, lombhullató fa és dísznövény. Az idő múlásával gyönyörű parkká vált, ahová egzotikus fajokat ültettek, így a különböző fafajok és cserjék száma 80-ra emelkedett. 15 év alatt (1985-ig) körülbelül 400.000 különböző tűlevelű és lombhullató facsemetét és dísznövényt ültetettek el Óbecse község területén. Megépült az Erdőtelepítő Otthon, valamint nagy kapacitású kutat fúrtak szivattyúkkal és földalatti csövekkel, amelyet öntözésre használtak. A faiskola és a park teljes területe 11,5 hektárt tett ki. Évente mintegy 4000 pionír, iskolás, de számos idősebb lakos dolgozott a faiskolában és a parkban. Ma csaknem fél évszázados fák is megtalálhatók a parkban. Vannak köztük kivételes példányok: fekete fenyő, gyertyán, kocsányos tölgy, fekete nyárfa, fehér fűz, fehér nyárfa, különféle dísznövények és cserjék, vadgombák, de gyakoriak a véletlenszerű ,,látogatók’’ is: szarvas, nyúl, mókus, szitakötő , harkály, bagoly.

Erdőtelepítők parkja
Turistička ponuda - Podnaslov Goranski park - Druga foto

Naptár

2021. július
h K s c p s v
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031  

facebook instagram    gmail  phone