Ismerje meg városunkat

Vajdaság szívében, a nyugodt Tisza folyó jobb partján, 48.000 hektár termékeny síkságon fekszik a gyönyörű, szelíd és vendégszerető település, Óbecse község.

Óbecse község északon Adával, nyugaton Kishegyessel és Topolyával, délen Szenttamással és Zsablyával, míg keleten a Tiszával, valamint annak a szabályzásakor leválasztott egykori medrével határos.

Óbecse községnek valamivel több, mint 37.000 lakosa van, akik hat településen élnek: Óbecsén, Bácsföldváron, Péterrévén, Radičevićen (Csikériapusztán), Mileševón-Dreán és Pecesoron. Akárcsak a múltban, úgy napjainkban is, Óbecse és környéke multietnikus környezet, ahol az emberek egymás iránti tiszteletben és megértésben élnek. A lakosság legnagyobb részét szerbek és magyarok, továbbá montenegróiak, albánok, muzulmánok, bolgárok, romák, horvátok… képezik. Ezen a helyen az emberi jogokat, hagyományokat és különbségeket tiszteletben tartják, függetlenül a vallási, nemzeti és egyéb hovatartozástól.

A fejlett úthálózatnak köszönhetően a községnek jó összeköttetése van Vajdaság minden részével. A Belgrád- Újvidék- Szabadka- Budapest autópályának köszönhetően jelentősen javultak a feltételek az észak-déli irányú közúti- és személyszállításhoz. A község területén két jelentős hajózási útvonal halad keresztül, a Tisza folyó és a Duna-Tisza-Duna csatorna, melyek lehetővé teszik a gazdaságosabbabb áruszállítást (szén, fa, nafta, épületanyag, stb.).

ÓBECSE

Történelem

Óbecse község területén a régészeti ásatások során olyan tárgyakra bukkantak, melyek az emberi társadalom korai korszakaiból származnak. Az eddig elvégzett kutatások és a feltárt kutatási anyagok alapján ezt a térséget már az i.e. előtti V. évezredben, azaz a késői neolitikumban is lakták. A mai város helyén és annak környékén neolitikumbeli, bronzkorszaki, illetve vaskorszaki települések maradványaira bukkantak.
Ezt a térséget az újkor kezdetén szarmaták lakták. A nagy népvándorlás idején ezen a térségen számos törzs telepedett le, akik hosszabb-rövidebb ideig tartó itt tartózkodásuk során házakat és sírokat hagytak maguk után. A legtöbb régészeti lelet az avaroktól, pontosabban a IV. és IX. század között az avar sírokban hagyott tárgyakból származik.

Óbecsét az írásos dokumentumok először 1091-ben, Péterrévét 1092-ben, Bácsföldvárt pedig 1316 -ban alapították. Mileševo település az I. világháború után, Radičević pedig a II. világháború után épült ki. Az óbecsei erődítményt 1238-ban említik, amikor IV. Béla magyar király Óbecsét a székesfehérvári keresztes szerzeteseknek ajándékozta. A mai Óbecsétől északra helyezkedett el Perlek település, amely a IX. és XII. század között jött létre. Bizonyos török jegyzetekben 1650-ben említik, mint települést, azonban 1698-ban már egyetlen lakosa sem volt. A régészeti ásatások során e település helyén számos objektumra bukkantak, többek között veremházakra, gabonatárolókra, szemetes gödrökre, kutakra és árkokra. A helyszínen talált legszebb tárgyak ma a Linde-Carbodioxid gyár előcsarnokában kaptak helyet.

Bővebben ›

A XV. században a feudális Magyarország keretén belül Đurađ Branković despota birtokát képezte.
1551-ben Mehmed paša Sokolović török vezér elfoglalta és egészen 1687-ig török uralom alatt állt. A nagy osztrák-török háború után, a XVII. század végén és a karlócai békeszerződés megkötését követően (1699) ez a terület osztrák hatalom alá került. A város az 1702. és 1751. közötti időszakban a Habsburg Monarchia Tisza-menti katonai határőrvidékéhez tartozott.

Az osztrák-török ​​háború és a pozsareváci békekötést után (1717) a török birodalom elveszítette Bánátot, ezzel a Tisza-menti határőrvidék létezésének szükségessége is megszűnt. Az akkori megyei hatóságok a határőri kiváltságok megszüntetését követelték, amit azok hevesen elleneztek. A katonai határőrvidék ezen részének eltörlése után sokan a városban élő szerb lakosok közül Oroszországba mentek. A határőrök lenyugtatása érdekében az osztrák kormány 1751-ben létrehozta az óbecsei székhelyű tiszamenti koronakerületet, amely 14 Tisza-menti községből állt. 1774-ben a kiváltságokat kiterjesztették a nem pravoszláv vallású lakosokra is, akik a distrikt területén éltek. Óbecsén a distrikt csaknem egy évszázados fennállása alatt a kézművesség, a kereskedelem és más gazdasági és társadalmi tevékenységek is fejlődtek, ezzel a Közép Tisza-mente politikai és kulturális központjává nőtte ki magát. Az 1820-ban végzett népszámláláskor 8.357 lakosa volt. Óbecse az I. világháború végéig, azaz 1918-ig maradt az Osztrák-Magyar Monarchiában, amikor ezek a területek a szerbek, horvátok és szlovének királyságának részévé váltak. 1774.

Óbecsén a két világháború között fejlődésnek indult a gyáripar, amely a II. világháború utáni években tudott igazán kibontakozni, amikor az oktatás és a művelődési élet is kivirágzott.
Óbecse több, mint 900 éves város. A község településein számos kulturális és történelmi műemlék található. A város központjában monumentális méreteivel kitűnik az 1858-ban épült Szent György tiszteletére szentelt szerb ortodox templom, amely a barokk építészeti stílust képviseli. A templomban szembetűnik a nagy klasszicista-romantikus díszítésű ikonosztáz a 63 ikonnal, amely Uroš Predić akadémikus festő műve. Szintén a város központjában található a római katolikus templom, amely Nagyboldogasszony nevét viseli. Mai formáját 1830-ban nyerte el. Ez egy egyhajós épület, hosszabbított alapzattal, harangtoronnyal. Két oltárkép található meg benne, mindkettő Than Mór óbecsei születésű ismert magyar festő alkotása. Az egyik oltárkép Szűz Mária mennybemenetelét, a másik pedig Szent Józsefet ábrázolja.

A Fő teret a községháza emeletes épülete dísziti, amely 1881-ben épült, mellette pedig Eufemija Jović bárónő 1894-ből származó Alapítványa található. A teret az 1861-ből származó valamikori szerb általános iskola épülete (a mai Műszaki Iskola), az egykori Centrál Szálloda emeletes épülete (a mai Városi Színház és Közgazdasági-Kereskedelmi Iskola épülete), a valamikori Tiszamenti Takarékpénztár és Bogdan Dunđerski 1904-ben épült háza is ékesíti.
Említésre méltó a Nagy Bácskai csatorna tiszai torkolatánál található zsilip is. A duzzasztógátat Albert Hainz, a csatorna műszaki igazgatójának tervei alapján építették 1895 és 1900 között. Lehetséges, hogy ennek az épületnek a konstrukciója Eiffel műhelyből származik. Abban az időben ez a szerkezet az egyik legkorszerűbbnek számított a világon.

régi pénz

Kultúra

A község kulturális tevékenysége a kultúrintézmények, azaz a Városi Múzeum, a Történelmi levéltár, a Városi Színház, a fejlett iskolahálózat és a kultúrával foglalkozó civil szervezetek útján zajlik.
A Népkönyvtár a legrégebbi kultúrintézmény, melyet 1863-ban alapítottak. Tevékenysége feöleli a község minden települését. Több, mint 85.000 kötettel rendelkezik.
A Városi Múzeum helytörténeti jellegű intézmény, melyet 1953-ban alapítottak. Fennállása során fejlesztette és bővítette munkásságát, így mára magába foglalja a régészetet, a történelmet, a képzőművészetet, az etnológiát, a természetet, a numizmatikát és más tudományokat, tevékenységi köröket. A Múzeum szervezésében 1954-ben megalakult az óbecsei művésztelep, amely nagyban hozzájárult a helyi képzőművészeti gyűjtemény gyarapításához.

A Zentai Történelmi levéltár óbecsei Levéltári Részlege olyan dokumentumok feltárásával és védelmével foglalkozik, amelyek jelentős szerepet játszanak távoli és közelmúltunk rekonstruálásában.
A Városi Színház a község amatőr tevékenységeinek a szervezője. A Színház keretén belül működik a Đido kulturális-művelődési egyesület, színjátszó és drámaszakkörök, de hivatásos színművészeket, társulatokat is rendszeresen lát vendégül, valamint épületében található a Kör Galéria is.
A község területén működő különféle civil szervezetek ugyancsak jelentős mértékben hozzájárulnak a kultúrához és az oktatáshoz Óbecsén. Közülük a legjelentősebbek a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, amely minden évben otthont ad a vajdasági óvodások és általános iskolások énekes-népi játékok és néptánc-vetélkedőjének, a Kőketáncnak, továbbá a Đido vagy a Tisza művelődési egyesület.

A legjelentősebb kulturális rendezvények Óbecsén az : Óbecse éjjel fesztivál, a Tanderbal, a Májusi játékok, a Folk Fest, a BE:FEMON, a Téli varázslat…

színház

Oktatás

A történelmi adatok szerint az első szerb nyelvű általános iskolát Óbecsén 1703-ban, a magyar nyelvűt pedig 1765-ben nyitották meg. A magyar nyelvű óvoda 1881-ben, a szerb nyelvű 1887-ben alakult meg. Óbecsén 1913-ban már működött polgári és mezőgazdasági középiskola.

Napjainkban az oktatás az óvodákban, hat általános iskolában, amelyek kihelyezett tagozatokkal rendelkeznek a kisebb településeken, alapfokú zeneiskolában, a sajátos nevelési igényű gyermekek általános és középiskolájában, valamint három középiskolában zajlik – a Gimnáziumban, amely a tanulóknak a humán tudományok területén nyújt oktatást, a Közgazdasági-Kereskedelmi Iskolában, amely közgazdasági és kereskedelmi szakképzést biztosít, és a Műszaki Iskolában, ahol a diákok III és IV fokozatú képesítésben részesülnek a gépészet és a fémmegmunkálás terén.

Tehnička škola

Sport

A sportnak Óbecsén régre visszanyúló hagyománya van. A Kerékpárosok Társaságát 1872-ben, a Lövész Társaságot pedig 1878-ban alapították. Ezek a társulatok nem hasonlítottak a mai sportklubokhoz, azonban mégis nagy szerepet töltöttek be, hiszen lefektették községünkben a sporttevékenység alapjait, ami később nagyszámú sportágon keresztül. Többek között szertorna, atlétika, úszás, evezés…stb.

Óbecsére 1911 nyarán érkezett az első futball-labda, amikor kezdetét vette a labdarúgás. A községünkben ma 43 sportklub tevékenykedik, amelyek közül néhány a szövetségi ligában játszik. A legjelentősebb eredményekkel és a leghosszabb hagyományokkal a liga versenyekben a vízilabdázók, a focisták, a teniszezők, a női és férfi kosárlabdázók, valamint a kézilabdázók tűnnek ki.

Településünk 2000-ben a helyi vízilabdaklub nagy sikeréről vált ismertté, amikor az óbecsei vízilabdaklub megnyerte a városunkban megrendezett Final Four tornát, ezzel megszerezve az Európa-bajnok címet. Az óbecsei futball klub 1994-ben az első szövetségi liga tagja volt.
A sport fejlődését illetően különösen jelentős az Ifjúsági Sportközpont, ahol gazdag és változatos sportélet zajlik.

vízilabda

Gazdaságv

A községben a legfejlettebb a mezőgazdaság, de az iparágak vezető struktúrájában egyre jelentősebb helyet foglalnak el a kis-és középvállalkozások is.
Óbecse környékén gazdag vadászterületek és ismert kirándulóhelyek találhatók, emellett a városban rehabilitációs központ is működik – a Jódfürdő (1904). A löszteraszok és a korlátlan mennyiségű víz kitűnő lehetőséget nyújtanak tégla és egyéb építőanyagok gyártására, a Tisza hordaléka pedig kiapadhatatlan homok és sóderforrás.

Az erdő növényzete a vízfolyások mentén található erdősávokra korlátozódik. A nyárfáknak itt több szerepe van, például a talajvízszint csökkentése, és a cellulóz előállítás alapanyagának megteremtése. A község 48.653 hektár összterületéből 42.538 hektár, azaz 87,43% mezőgazdasági földterület, a fennmaradt rész, vagyis 6.115 hektár, az összterület 12,5%-át képezi. A város és Óbecse község elsősorban a tipikus síkvidéki erőforrásoknak köszönheti fejlődését: a termékeny talajnak, a vízállománynak, a földgáznak és a termálvízforrásoknak. Mondhatni, hogy a mezőgazdaság (42.538 hektár kivételesen jó minőségű föld) első helyen áll Óbecse község gazdasági fejlődésében. A kedvező éghajlati viszonyok, a Tisza folyó és a Duna-Tisza-Duna csatorna közelsége, valamint a lakosság mezőgazdaság iránti hajlama rányomták bélyegüket a földművelés hagyományára. A természeti és szociokulturális potenciálok logikus következményeként fejlődik az agrár-ipari komplexum, amely a teljes ipari termelés alapját képezi.

Bővebben ›

Ez elsősorban az MK Csoport (Mezőgazdasági-ipari komplexum) részét képező PIK Bečej gyárra vonatkozik, amely földművelés és állattenyésztés mellett zöldségek és gyümölcsök feldolgozásával is foglalkozik.
A kedvező feltételek lehetővé tették egy nagy halastó kialakítását, valamint az apróvad-állomány elszaporodását. Óbecse alatt egy körülbelül 6 milliárd köbméter szén-dioxidot tartalmazó medence található, amelynek a feldolgozását a CARBODIOKSID gyár végzi. Ez a világ egyik legnagyobb lelőhelye. A gyár ma a Linde Gas Srbija keretén belül működik. Fő termékük a szárazjég, melyet az élelmiszeriparban, a fémfeldolgozásban, a gumigyártásban, az útiparban, a mezőgazdaságban, az orvostudományban és a vegyi kutatásokban használnak.

A szélesebb körökben is ismert Sojaprotein szójabab-feldolgozással foglalkozik, de számos újabb gyár is működik községünkben, mint például a KWS Srbija magfeldolgozó cég, vagy az autóiparral foglalkozó KNOTT Autoflex YUG és a Tisza kefegyár.
A gazdasági ágazatok mellett igencsak fejlett az építőipar, de a kézművesség is nagy hagyományra tekint vissza. A kereskedelem, mint az egyik legrégebbi emberi tevékenység, követi a gazdaságot a fejlõdésében, és kihat az áru és a tőke áramlásának általános dinamikájára, ami abban mutatkozik meg leginkább, hogy a legjelentősebb bankok érdekeltek abban, hogy jelen legyenek ezen a térségen.

Gazdaságv

Naptár

2021. július
h K s c p s v
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031  

facebook instagram    gmail  phone